Új otthonunk...

...arról, hogy milyen is itt lakni.
Hangulatos, barátságos, nyugodt hely ez a falu:). A szomszédaink kedvesek, egy zsákutca utolsó háza vagyunk, így csak szemből és egyik oldalról laknak. A másik oldal némi kukoricamező és a lovarda legvége, versenyeket és lovastorna edzést láthatunk néhanapján, de többnyire kihalt ez a rész, nem forgalmas Néha jön egy traktor szénáért, akkor idesereglik az aprónép nézelődni.
Vannak hasonló korú gyerekek az utcában, már megindult a haverkodás.

A boltokat nem igazán látogatjuk, ami közel van, oda vagy száz lépcső vezet fel, vagy bent nem fér el a babakocsi a sorok közé. Szóval javarészt felejtősek, de szükség esetén azért elérhetőek.
Nénik szoktak házelőtt barackot árulni, tőlük már többször vásároltunk.
Ovis, suli majd kiderül ugye, de közel van és szépek:).

A házzal haladunk, amit első körben fel akartunk újítani az többnyire kész, apró simítások kellenek még.
Kipakolni a kevésbé fontos dobozokból és zsákokból....
Az udvar is kezdi elnyerni formáját, készen van a homokozó, sokat túrják, jó lett! Nemsokára a hinta-mászóka-csúszda is helyére kerülhet, mert a nagy konténert ma elvitték.

Kiskertünk most olyan szép, szüreteltünk már 1szem paradicsomot is (nagyon későn került földbe a palántánk) és paprikákat, és sok uborkát, tököt is, van kapor, alakul a póré, lesz borsó is. A karalábék mintha új lendületet vettek volna a bogárinvázó után, nem reménytelen!
A répa és a petrezselyem nem szeret engem, vagy  inkább vakonpajtit, ki sem keltek. Egy szál sem, Semmi. Helyére zöldbab került, két nap alatt kihajtott!:)
A padlizsán növény hatalmas, de még nincs termése, valami virág készülődik...meglátjuk..
A saláták szépek, legszebb a kedvencem (római sali) csak egy magzott fel, a többi pont mint a mesében:).
A brokollit megették a bogarak. A saláta közé vetett (védelemnek..) retket is...végülis bevált, mert a salik jók:).

Kiscicáink hihetetlen fazonok, Dagi valami szuperül viseli Veronka gondoskodását:D. Igazán macskát szelidíteni csak a gyerekek tudnak. Kicsit brutál néha ahogy cipeli, de a macsek csak tűri....Kájus is alakul, de testvére sokkal barátkozósabb egyelőre:). Vidám látvány a két kis foltos.

Kicsit szelesebb itt a falu szélén, a múltkori vihar is hatalmas mennyiségű csapadékot hozott.
Egyelőre úgy tűnik szerencsés lehet a lejtés, mert nálunk nem öntött ki semmi, nem állt a sár. Az utca elején még a házba is bement:(.
Az úton is állt a sár.

Ami nagyon jó itt, most...a hatalmas kamra. Egyik nagy kedvencem:).
Ami kevésbé vált be: az új fürdőben a csapot középre rakattuk a kádnál....nem olyan praktikus.
Ha elkezdünk valamit csinálni, az irtó sokáig eltart...már egy sima söprés is....de hát cserébe van tér:).
A kerten még soakt fogunk alakítani, növéányzetileg.....a tuják elől öregek, idővel menniük kell, és főleg termő bokrokat, fákat szeretnénk majd...
Kevésbé pozitív még, hogy khmmm...sokan nem túl rendszeresen szippantatnak, hanem csak úgy kinyomják állítólag a hátsó részeken....mrámint szivattyúval, slagon a szennyvizet....
Én mondjuk még a mi kis kutunkból sem mertem locsolni, előtte nitrát és baci tesztet csinálok majd, de ettől nem lettem vidám, mert ők meg nyomatják a nitrátot meg bacit kifelé 'vissza a természetbe'....merthogy drága a szippantás meg ilyenek...persze ezt még csak hallomásból tudom, nem láttam ilyet....
De 1-2éven belül csatornáznak...

Szóval jól vagyunk:).