Így meg úgy..

Pakolok a konyhában, guggolva a két szekrény között, szőke ciklon érzeik, majd' fellök (úgy átölel), mondom neki, hogy felboruluuunk!
Erre ő nagyon bájosan rám mosolyog, két kis kezébe veszi az arcomat és megnyugtatóan közli:
-Nem bojujunk, édes cicám!
:)

Ovis gyermekeink remekül. Szeretik nagyon az új ovit, ez minden várakozásunkat felülmúlja.
Óvónénik kérdezgetik, hogy érzik magukat, mit mesélnek, és persze örülnek a válasznak:).
Öltözőben odajön hozzám egy nagyfiú: A Bogi szerelmes belém!
A kisasszony helyesel, sőt az is kiderül, hogy kölcsönös. Hazafelé Bogika fejtegeti a dolgot, hogy Alex lesz a férje, aki a Csabinak a legjobb barátja, de hát nem lehet Csabi szerelme, mert fiúúú! Ésamúgy tök jókat játszanak együtt:).

Levente meg lassan egyéves, fejben már gondolkodom valami összefoglalón erről a kis csibészről, aki sokfogú, taknyos, bátor, okos, imádnivaló, hangos:).

A tyúkudvarban személyi változások történtek. Kaptunk ajándékba Zsolt szüleitől egy törpe párt. A kiskakas igencsak szépséges, a kistyúk meg tojik szépen, vidám színfoltjai a társaságnak:).
Kezdetben Borcsi és Karcsi voltak, a nagyobb (méretű, de fiatalka) kakasunk meg NagyKároly:D lett, de a kicsit lehet, hogy átnevezzük Napóleonnak:D.Illene rá. Van mrá kukorékolás:).