Ez a hét..

valahogy kicsit több balesetet tartogatott, mint azt már megszoktuk...
Szegény Levente kipróbálta, milyen forró tud lenni a sparhelt. Nem direkt, tudta ő, hogy nem szabad, kerülte is, de megbotlott és a karjával rátámaszkodott. Első ránézésre nem volt vészes. Másodikra már igen...de teljesen stramm, bátor kislegényként viselkedett. Hagyta hogy betadinozzam, lemossuk, aloézzuk napi tízszer, lámpázzuk, együtt csipogtunk a lámpának. Mára már csak egy pic pörk maradt, a 200ft-osnyi sebből. Gyorsan regenerálódik egy kisgyerek még:). Remélem látványos nyoma nem marad a sebnek.

A kis mindennapos esések-kelések nem vészesek, a motorozás, rövidnadrágban nem egy térdbarát sport, de ez belefér:).
Azonban ma Veruska olyat alakított, amiről azt hittem, hogy na ő nem, vagyis ő sem, mert ilyet még egyikeük sem csinált....Bedugott az orrába egy gyöngyöt. És nem tudta kiszedni. B.....s, egy pillanat alatt ezer lett a vérnyomásom, mi a fenét csinálok vele ha nem jön ki. De egy szemöldökcsipesszel megfogtam és kiszedtem. Szerencsére még lyukas is volt, és pont irányba sikerült betolnia, szóval nem fulladt volna meg, míg beérünk Érdre, ha kell....ááááááááááá..............utána persze kifaggattuk, hoyg tuti egyet dugott csak be, de igen, és hát nagyon remélem így is van. És több ilyen nem lesz...
Este tudta ám még fokozni, megszerzett egy borotvát (pengéset, nem elektromosat) és a száját leborotválta...:O...két kis karcolás, nem vészes, de vérzett azért.....hogy honnan jutnak eszébe ezek a príma ötletek???!!!

Csabinak megünnepeltük a névnapját, ő nem törte össze magát, hanem nagyon örült a karórának, jól is áll neki, nagyfiús, élvezi a stopperezést, és ezt az ajándékot kifejezetten kérte, nem meglepi volt (vagyis a típus az igen) hanem már egy ideje szeretett volna karórát:).

Bogi is gondolkodik, minek örülne névnapján,, az újdonság hatása miatt persze hogy karórának:D de addig mé gváltozhat...
Tegnap megmakacsolta magát, és váltig állította, szomorú kis arccal,, hogy én haragszom rá. Pedig nem, tényleg nem. De mondogatta órűkon keresztül. Csak estére enyhült meg, és lehetett rendesen megölelgetni...

Szóval nem eseménytelen a napjaink, fogy a jégkrém, a rumli egyre nagyobb, itthon van a gyereksereg:D.

Verusszáj:
Egymás elé rak két kis gyerekszéket. A hátsóra felül. Hívogatja a tesókat, hogy valaki üljön elé....végre cSabi beleegyezik, mikor éppen csak hallhatóan megjegyzi a szöszkelány: Fodrász vagyok....
Na, mindjárt nem akart odaülni Csabi:DDD.

Levente is már kis mondatokat fabrikál, aranyos, édes kisember, barkácsol, mindent, de mindent leutánoz (reméljük nem Vero lesz a fő példakép) tökéletesen kiegyensúlyozott egyéniség.