A Zuram szerint...

...már kicsit túlaggódós lettem a gyerkőcök egészségét illetően. Szerintem csak simán unom ezt a sok kósza vackot, ami rendszeresen végigsöpör a családunkon. És azért az nem két nap, mire mindenki újra egészséges.
Szóval ma délután is elmentünk a Dokihoz. Becsszó', hogy nem aggódtam, csak biztos akartam lenni benne, hogy jól látom...hogy Levike tüdejére nem ment rá a kórság, gyógyul, ha lassan is...
Szóval a legkisebb királyfi egész jól van, ahhoz képest, hogy ezt a hónapot betegeskedéssel töltötte...és a sok szirupos vackot vagy kihányja, vagy megeszi ugyan (anyatejben elkeverve, cseppenként...!) de akkor meg alig alszik, nincs étvágya, alig eszik. Nem is hízik. Akkora kb mint 4 hósan.
Na itt azért nem bírta a Doki sem, mosolygott egyet, hogy hát az Ő esetében talán ez nem is baj:D. És csökkenthetem szépen a gyógyszeradagot, de még pár napig jár neki a hörgtágító, köptető. De "szépen" köhög. És cuki volt, nem is sírt a vizsgálatkor. Édeske, látom én, hogy rendben van nagyjából, de azért nem való ez egy kisbabának....
A fiúk jöttek velem be, mert Csabi meg beújított egy kis kötőhártyagyuszit. Nem vészes, de kapott rá szemcseppet (direkt olyat kértem, amit adhatok akármelyiküknek, ha _esetleg_ ez is terjedni kezdene...) és kimenőt szerdáig. A cseppnek nem örült. A szabinak igen. Így majd emlékeztetem erre, minden cseppentés előtt:D. A Dokibácsi nem csak szabit írt ki, hanem csöpögtetést is!
A csajok kint rohangáltak a hóban, az erkélyek alatt. Szellemeket kerestek (és találtak:D). Bogi volt a hős katona, a sötét erkélyek alatt is felderített, semmitől sem félt. Verus meg elnyalt a betonon. Kicsit kikopott a bőr a térdén..
Közben meggyőzően mondogatta: Én nem vagyok beteg, nem is köhögök _annyira_! Nem kapok szujit....nem is megyek be....Bátoj vagyok....
:))

Szóval bár nem 100%os a csapat, de viszonylag jól vagyunk:).
Bogika így bíztatgatta Levit: Egészség, lesz itt egészség Neked is, kicsi LEvi! hamarosan lesz! Tudom:).